Európába először Napóleon és katonái hoztak hírt az egzotikus táncosnőkről. A 19. században a franciák és általában az európaiak számára szokatlan stílusú táncot hastáncnak (danse du ventre) nevezték, mivel első pillantásra úgy tűnik, mintha csak a has mozogna. Pedig ebben táncban az egész test mozog, beleértve a nagyon tipikus fej, váll és mellmozdulatokat, amelyeket lágy karmozdulatok kísérnek.A modern hastánc története 1893-ban a chicagói világkiállításon kezdődött, ahová szíriai táncosok érkeztek. A századfordulón és a szecesszió korában a kelet felé fordulás eredményeképpen több tehetséges táncos is a hastánc felé fordult. Ekkor alakult ki a mai napig élő "cabaret style", azaz revüstílus is. Az 1920-as években Algírban, Bejrútban és Kairóban nyílt először éjszakai mulatóhely, ahol szíriai, egyiptomi, libanoni hastáncosnők léptek fel. Ma az arány megfordult és európai lányokat importálnak az arab szórakozóhelyekre, hastáncolni!
Hastánc elemek a revüben
A mai hastánc az ún. Raks Sharki (szó szerint: a Kelet tánca) nyugati, revü-elemekkel gazdagított változata. Ebben fontos kiegészítő a fátyol: ez egyrészt iszlám hagyomány, másrészt elérhetetlenné és titokzatossá teszi a táncosnőt, egyben tiszteletet, kíváncsiságot ébreszt iránta. Általában a meseszerűséget, légiességet, titokzatosságot, vagy az eltakarom-megmutatom játékos erotikáját szokták kifejezni vele. A népies, egyszerűbb stílusú táncok Raks Baladi néven ismertek.Népi gyökerekA törzsi hastáncot főleg csoportosan táncolják, kiegészítésül kardot, botot használnak. Ezenkívül, stílustól függően, használnak a táncosnők ujjcintányért, bokacsörgőt; de különféle táncok ismertek bottal, karddal, gyertyával, sőt kisbabával is. A marokkóiak, libanoniak képviselik a népies vonalat, az egyiptomiak a művészibbet, kecsesebbet. A különbözőségük ellenére egyben hasonlítanak is a táncok, a mozdulatok, a kézmozdulatok bárhol a világban, a maguk módján a nőiességet sugározzák.
A hastánc technikája
A hastánc az európai táncokkal ellentétben a belső izmok mozgatásából áll. A hangsúly a csípőtájékon van, azonban az érzelmeket, a tánc lelkét a finom kézmozdulatok mesélik el. Jellegét egyrészt az egymásba átfolyó, lágy, hullámzó, érzéki csípőmozdulatok adják, amelyek kígyózó, hipnotikus hatásúak, másrészt az energikus, hirtelen és pontos csípőlökések és -ejtések, a rázások és rezegtetések. Nehézségét az adja, ami szépségét is: a legtöbb mozdulatnál a felsőtest és a csípő teljesen más, gyakran ellentétes irányú mozgást végez. Ebben a táncban teljesen elkülönül a csípő, a derék, a mell, a váll, fej mozgása, minden mozdulatnak nőiességet, érettséget kell árasztania. A tánc így egyszerre légies, misztikus, kecsesen áramló és határozott, földi, szenvedélyes. Mindezt elősegíti a lírai, de különböző ritmusvilágú arab zene is.
Az ezoterikus, szakrális jelleg
Mivel a belső izmok mozgatásából áll, közel áll más keleti mozgáskultúrákhoz, a testi-lelki kiegyensúlyozottságot, harmóniát, önuralmat segít elérni. A bemelegítő gyakorlatok nyújtják és erősítik a has és a hát izmait, fokozzák a vérkeringést, serkentik a test egészséges működését. Maga a tánc állandó kondícióban tart erőteljes leterhelések nélkül, hajlékonnyá teszi a gerincünket, a gerincoszlop melletti izmok erősítése révén. A közhiedelemmel ellentétben fogyókúrához nem túl hasznos, de teljesen átformálja a hasat, a hasizmok erősítése által. Több izomcsoportot mozgat meg, fejleszt át, mint bármely más has környéki testgyakorlat, s általában véve az egész test izomzatára és csontozatára jó hatással van.Az arab és török zenék, a lágyan hullámzó mozdulatok ellazítanak, stressz mentessé tesznek. A hastánc hatására a mozdulatok nőiesebbek, a járás szebb, kecsesebb, a testtartás egyenesebb lesz, így a nők még nőiesebbé válhatnak.
livia15@citromail.hu
(Jonás Lívia, 2010.07.29 14:26)